Amikor egy korábbi posztban emlegettem a meséket, rádöbbentem, hogy többet kéne olvasnom a mese és fantázia világából. Úgyhogy neki is álltam a nagy klasszikusnak, A gyűrűk urának.
Korábban olvastam A szilmarilok című kötetet. Az főleg a mitológiai háttérrel, a világ keletkezésével foglalkozik, de annyira nem kötött le, mint a sokkal mozgalmasabb rész. A történetet legtöbben ismerik, ha máshonnan nem, akkor a filmfeldolgozásból. Ám akkor is érdemes elolvasni a könyvet, ha tudjuk mi lesz a vége, mert azon kívül, hogy sok mindent kihagytak a filmből, a könyv hangulata és stílusa lebilincselő. Így könyvformában ráadásul sokkal jobban kiütközik a világ kidolgozottsága, Tolkien fantáziájának realitása, azaz hogy mennyire következetesen építette fel ezt a megragadó fantáziavilágot. Szóval mindenképpen egy olyan műről van szó, amit nem érdemes kihagyni.
10/10
