Szerb Antal: A harmadik torony

Egy rövid útra, de hosszú hétvégére készülünk Olaszországba. Ez alkalomból olvastam el Szerb Antal útinaplóját. 

Velencén, Vicenzán, Veronán, Bolognán, Ravennán és Ferrarán keresztül tarthatunk a magányos utazóval, közben megállva a Garda-tónál is egy kis filozofikus elmélkedésre. Bár nem idevágyott az író, hanem Spanyolországba, azért az utazás szabadsága és lehetősége olyan dolog, aminek nem is igazán számít az úti cél, ha azt mi magunk választhatjuk meg. 

Önelemezgetésre nem vágytam, érthetetlen kifejezésekre sem, ám ezt ellensúlyozza a finom megfigyelések értelmezése és elhelyezése, általános igazságok új módon való megfogása és némi humor. A szúnyogok és a meleg tipikus témáin kívül viszont iróniával kezelte a Duce rendszerét is, az összes többi totalitárius rendszerrel együtt, ezért egy ideig csak cenzúrázva jelentek meg részletek belőle. 

Egy kis ízelítő a zanzarák világából kedvcsinálás végett:

"A szállodában, mikor fel akartam húzni a függönyt és ki akartam nyitni az ablakot, a szobalány nem hagyta. Figyelmeztetett, hogy nagyon sok a zanzara, a szúnyog. Úgy is volt. A vízzel töltött sáncárokra nemhiába gyanakodtam. Az ilyen szép középkori intézmények nincsenek minden hátrány nélkül. Egész éjjel nem hunytam le a szemem. Az Estékre azóta csak bizonyos rosszallással tudok gondolni - pedig hát ha a Scalák és Polenták Dantét vendégelték, ők viszont Ariostót és Tassót. Igaz, hogy Tasso belé is őrült ebbe a vendégszeretetbe. 

Pedig Baedeker is figyelmeztetett a veszedelemre, már Ravennával kapcsolatban megjegyezte: Im Sommer viele Stechmücken. Miért annyival komikusabb a német szó, mint a megfelelő magyar vagy olasz? Miért olyan lehetetlen állat a Stechmücken, mint a nünüke és a rézsüke?" 

Elektorikus formában megtalálható is megtalálható az írás ezen a linken.

7/10

Philip K. Dick: Figyel az ég

Az ember gondolataiban nem lehet olvasni. Egy fiatal tudós feleségét illetően felmerül a gyanú árnyéka, hogy esetleg szimpatizál a kommunistákkal. Emiatt az árnyék miatt a férjnek választania kell felesége és a munkája között, mert a kutatásai szupertitkosak, amire a felesége potenciális veszélyt jelent. Bár a férj hisz a feleségének, vagy legalábbis hinni akar, de a gondolat csak befészkelte magát a fejébe... Ezt persze a feleség rögtön megérzi és parázs vita alakul ki közöttük, aminek egy laborbaleset vet véget. 

Jack Hamilton, a felesége és hat másik ember szenvednek sérüléseket. Amikor magukhoz térnek, valahogy nem úgy működnek a dolgok, ahogy az elvárható lenne. Új valóságban (?) találják magukat, ahol egy büntető-jutalmazó isten játszik velük a maga logikája szerint. Majd jön egy újabb világ a viktoriánus kort idéző normákkal, majd egy paranoiás lázálom és így tovább. Jackéknek meg kell találniuk valahogy a kiutat ezekből az alternatív valóságokból, de ez egyre nehezebben megy. És közben éjjelente álmaikban látják, ahogy csigalassúsággal közelednek feléjük a mentőalakulat emberei. 

Eddigi legjobb PKD, amit olvastam. Az alapprobléma hasonló, de a téma megfogása, a történet maga valahogy nekem mindig újnak hat, mindegyik írásában. Izgalmas, fordulatos, gyorsan olvasható és elgondolkodtató. A végén nagyon nem tudok kiigazodni... 

Cselekményleírást tartalmaz:

Szerintetek lehetséges, hogy igazából Jack világával ér véget a sztori? Ő akart mindig hifi-gyártásba fogni. Végül is ez az ő álmának a teljesülése. Csak annyira nehezen észrevehető, mert ő a tudományban és a logikában hisz. De azért a féreg csak megcsípi a társa lábát és viktoriánus korba ragadt nő támogatja pénzzel őket, mert ő "erre jó" Jack világa szerint. Lehetséges... Most mindnyájan a tudományos hitvilágban ragadtunk :) Várom a kommenteket, hogy mit gondoltok az utolsó színről! 

10/10