A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sci-fi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sci-fi. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 17., hétfő

Philip K. Dick: Figyel az ég

Az ember gondolataiban nem lehet olvasni. Egy fiatal tudós feleségét illetően felmerül a gyanú árnyéka, hogy esetleg szimpatizál a kommunistákkal. Emiatt az árnyék miatt a férjnek választania kell felesége és a munkája között, mert a kutatásai szupertitkosak, amire a felesége potenciális veszélyt jelent. Bár a férj hisz a feleségének, vagy legalábbis hinni akar, de a gondolat csak befészkelte magát a fejébe... Ezt persze a feleség rögtön megérzi és parázs vita alakul ki közöttük, aminek egy laborbaleset vet véget. 
Jack Hamilton, a felesége és hat másik ember szenvednek sérüléseket. Amikor magukhoz térnek, valahogy nem úgy működnek a dolgok, ahogy az elvárható lenne. Új valóságban (?) találják magukat, ahol egy büntető-jutalmazó isten játszik velük a maga logikája szerint. Majd jön egy újabb világ a viktoriánus kort idéző normákkal, majd egy paranoiás lázálom és így tovább. Jackéknek meg kell találniuk valahogy a kiutat ezekből az alternatív valóságokból, de ez egyre nehezebben megy. És közben éjjelente álmaikban látják, ahogy csigalassúsággal közelednek feléjük a mentőalakulat emberei. 
Eddigi legjobb PKD, amit olvastam. Az alapprobléma hasonló, de a téma megfogása, a történet maga valahogy nekem mindig újnak hat, mindegyik írásában. Izgalmas, fordulatos, gyorsan olvasható és elgondolkodtató. A végén nagyon nem tudok kiigazodni... 

Cselekményleírást tartalmaz:
Szerintetek lehetséges, hogy igazából Jack világával ér véget a sztori? Ő akart mindig hifi-gyártásba fogni. Végül is ez az ő álmának a teljesülése. Csak annyira nehezen észrevehető, mert ő a tudományban és a logikában hisz. De azért a féreg csak megcsípi a társa lábát és viktoriánus korba ragadt nő támogatja pénzzel őket, mert ő "erre jó" Jack világa szerint. Lehetséges... Most mindnyájan a tudományos hitvilágban ragadtunk :) Várom a kommenteket, hogy mit gondoltok az utolsó színről! 

10/10

2012. augusztus 24., péntek

Philip K. Dick: Visszafelé világ

Viszlát!
Valahogy úgy kezdődött ez az egész, hogy megnéztük a Szárnyas fejvadászt. Kis utánaolvasgatás után ki akartam venni a könyvtárból az eredeti könyvet, amiből a film készült (Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal), ám természetesen nem volt bent. Viszont volt egy csomó más kötet Dicktől, így hát azok kerültek terítékre. És ezután nem volt megállás, most már mindenhol az eddig előttem ismeretlen íróba botlom. Egy cseppet sem bánom, de egy picit ijesztő...
Hogy is kezdjem... Viszlát! 
A Hobart-fázisnak köszönhetően az idő visszafordult és ezzel valahogy hátrafelé megismétlődnek a folyamatok. Vagyis csak bizonyos automatikus folyamatok, ám a döntési szabadság megmarad. Így szívják (f)el a csikkeket egész szálakká, öklendezik vissza az ételt a tányérra és küldik vissza az éttermekbe, de ami hátborzongatóbb ennél, így másznak vissza halottak részecskéi és kelnek új életre a holtak, avagy a holtabbak és fiatalodnak vissza egészen addig, amíg egy méh be nem fogadja őket. Ehhez már hozzászoktak, az utópikus társadalom kifejlesztette a maga technikáit, jogrendszerét az újonnan életre keltek kiásására és eladásukra. De mi van akkor, ha egy igen értékes vallási vezető éled újra és többeknek érdekében áll megszerezni őt ilyen, olyan okokból. Talán még a mi van odaát kérdésre is tőle tudják meg a választ. 
A felépített világ nagyon izgalmas, nagyon jó színtér azon mély filozofikus kérdések feszegetésére, amelyekre az író vállalkozott. Olyan kérdéseket vet fel, amelyeken el lehet rágódni jó ideig, és nem hagyja nyugodni az embert. A cselekményszál a maga szerelmi szálaival, intrikáival és akcióhősös jeleneteivel is egészen jó, de őszintén megmondom a befejezéstől többet vártam. Valahogy olyan kurtán-furcsán lett vége... De hát hogy másképp is lehetne egy olyan fura világban, mint amilyet Dick épített fel.
Halló!

9/10
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...