Ezt a könyvet a nagyitól kértem kölcsön és mái napig elfelejtettem visszaadni. Amikor legutóbb megemlítettem, akkor hivatalosan is nekem adta. A nagyik arany szíve. :) A könyv meglehetősen régi, még az Olcsó könyvek sorozatban jelent meg, 3 Forintért, de megvan az a jól ismert régi könyvillata, amit nagyon szeretek.
Mikszáthoz van valami különös vonzódásom. Sokkal jobban kedvelem, mint például Jókait, mert szeretem, hogy a meséin keresztül mégiscsak leírja a valóságot. Még a szakdolgozatomat is két novelláskötetéből írtam, "Mikszáth Kálmán A tót atyafiak és A jó palócok című novellásköteteinek társadalomtudományi elemzése" címmel.

A sipsiricát 1902-ben írta, amikor már 5 éve országgyűlési képviselő volt. Valószínűsítem, hogy a politikai életből és "közerkölcsökből" való kiábrándulása íratta vele ezt a művet, de keringenek olyan vélemények is, hogy Mikszáth saját fejlődéstörténetét írta meg, vagy hogy a Monarchia a idillikus mázának való letörlése ez a kisregény. Látok igazságot mindegyik véleményben, de ami engem jobban izgat, az az, hogy mégis mi mondanivalója, milyen aktualitása van ennek a műnek. A mai olvasót elgondolkodtathatja a hatalom kérdéséről, a kiszolgáltatottságról, az anyagiasságról és arról, hogy mindehhez hogy asszisztálunk. Én abban találom meg Mikszáth sikerét, hogy a közel egy évszázaddal ezelőtti anekdotái mögött a mai világomba átvihető, beépíthető gondolati csírák rejlenek.
A könyv megtalálható a
Magyar Elektronikus Könyvtárban is.
Kép forrása
itt található.
8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése