Még mielőtt kiutaztam volna Dél-Indiába, hasonló sorsa szánva, mint az író, megszereztem a könyvet, de már csak a felét tudtam kiolvasni, mert indult a repülő. Mióta hazajöttem, most olvasom másodjára. A kiutazás előtt "szimplán" humorosnak tűnt és igyekeztem leszűrni a tanulságot az író tapasztalataiból, de hazajövetel után teljesen más szemmel olvasom a könyvet. Az abszurditását teljesen átérzem és annak ellenére, hogy mi nagyon messze voltunk Delhitől (India legdélebbi csücskén teljesítettünk önkéntes szolgálatot), egy keresztény szervezetnél voltunk és csak két hónapot töltöttem kint, nagyon hasonló élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtam, bár szerencsére gyomormérgezéssel nem kerültem kórházba.
Az író stílusa nekem hihetetlenül bejött és nagyon passzol a történetekhez. Könnyed, abszurd humora pontosan érzékelteti egy európai helyzetét abban az "imádnivaló bolondokházában", ami azért időnként a hőség és por miatt "pokolbugyrává" is változhat. Aki szeretne egy hiteles, első kézből szóló beszámolót hallani India mai állapotairól és az ottani alapítványok munkájáról, annak melegen ajánlom elolvasni ezt a könyvet, de akkor is ajánlom, ha csak jókat szeretnénk nevetni, miközben egy kicsit észrevétlenül tágítjuk a látókörünket.
Ezúton is szeretném megköszönni Péternek, hogy a kiutazásom előtt személyesen is találkozott velünk és adott néhány gyakorlatias tanácsot az utunkhoz!
10/10
10/10
