Erről a könyvről már elég sokat hallottam tanulmányaim során, őszintén szólva kötelező olvasmány is volt, de csak most jutott a kezeim közé. Méghozzá a Nyitott Könyvműhely nagy akciója során.
Nagyszerűen ötvözi a könyv a könnyen olvashatóságot, közérthetőséget és állandó figyelemlekötést az igen mély tartalomnak az átadásával. Tehát annak ellenére, hogy bizonyos szempontból szórakoztató olvasni, nem sikkad el a mondanivaló, ami azáltal lesz hiteles, hogy a szerző évek óta tagja annak a közösségnek, amelyről ír.
És hogy miről is szól a könyv: A humor mindnyájunk életében fontos szerepet tölt be. Míg a általában csaj annyit érzékelünk belőle, hogy ez jó, ebben a könyvben bepillantást nyerhetünk abba, hogy miért és mire jó a humorizálás egy kisebbségi közösség életében. Hogyan interpretálnak általa, milyen feszültségoldó szerepe van, mennyire segít feldolgozni az elszenvedett traumákat és magát a többszörös kisebbségi létélményt és az önirónia segítségével elfogadni mindazt, ami van, mindazt amilyenek vagyunk. A képet interjúrészletek és természetesen viccek teszik színesebbé, megfoghatóbbá, amin hol tudunk nevetni, hol kevésbé, de mindenesetre remélhetőleg megértőbben tudunk viszonyulni ahhoz, amit egyébként igazából nem ismerünk, csak a sztereotípiánk hitetik el, hogy valamennyire igen. A nyelvi megértésben pedig nagy segítségünkre van a könyv végén található glosszárium.
10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése